A nagyvállalatok, illetve a kereskedelmi és szolgáltató szektorba tartozó kkv-k nem pályázhatnak az új uniós fejlesztési ciklusban a kapacitásbővítő pályázati kiírásokban, mivel azok elsősorban a feldolgozóipari cégekre lesznek kiírva - hívta fel a figyelmet Kabai Anikó a Világgazdaság mai konferenciáján. A Nemzetgazdasági Minisztérium főosztályvezetője a gazdaságfejlesztési pályázatok bírálati szempontjainak ismertetése mellett több igen fontos tippet, illetve buktatót is elmondott azzal kapcsolatban, hogy mikre kell nagyon odafigyelnie a pályázóknak, különben jelentős problémákba szaladhatnak bele. Az egyik ilyen - tömegeket érintő probléma - az, hogy a pályázat elektronikus benyújtása után 3 nappal még postán is be kell nyújtani egy nyilatkozatot.

Kabai Anikó előadásának fontosabb gondolatai, illetve a pályázóknak szóló tippek és fontos buktatók

 

  • Az EU-s szabályok miatt nagyon megkötött a magyar intézményrendszer "keze" és a kemény harcok eredményeként sajnos valóban nagyon kevés forrás jut a közép-magyarországi régiónak, amiről délelőtt Csepreghy Nándor is beszélt
  • Az a cég, amelynek a közép-magyarországi régióban van a székhelye, megfontolhatja, hogy a konvergencia-régióban keres telephelyet
  • A GINOP 1-es prioritásába tartozó, kapacitásbővítést segítő pályázatokból (pl. gépek, ingatlanok) a nagyvállalatok lényegében ki lesznek zárva és a kkv-k körében is szinte csak a feldolgozóipari jellegű cégek indulhatnak, a kereskedelmi és a szolgáltató jellegű cégek nem (elismerte, hogy ez markáns fordulat az előző ciklushoz képest)
  • A nagyvállalatok a K+F+I, a foglalkoztatási és képzési, illetve az IKT jellegű pályázatokban továbbra is részt vehetnek
  • A 300 milló forint alatti támogatási összegű pályázatoknál kötelező lesz az egyszerűsített eljárás lebonyolítása, ami azt jelenti, hogy sokkal kevesebb adatot kell beadni, így könnyebben és gyorsabban elbírálható a pályázat is
  • A kétlépcsős pályázati értékelés első szakaszában az ún. KO-kritériumoknak való megfelelést vizsgálják (kapcsolódjon a pályázati célhoz, takarékos, időben megvalósítható legyen) és ha ezek egyikének nem felel meg a projekt, akkor eleve kizárják a további értékelésből
  • A második lépcsőben jön az értékelési szempontrendszer, amely minden esetben pontozásos lesz és mivel elektronikus lesz minden pályázat, így már a kitöltési felületen látja a pályázó, hogy a rendszer hány pontot ad a pályázatára
  • Az értékelési rendszerbe bekerült a mérföldkövek rendszere is, amelyekhez kötve van a támogatás lehívás lehetősége is,
  • Kabai felhívta a figyelmet arra a fontos újításra és egyúttal buktatóra, hogy a mérföldköveknél meghatározottnál lehet gyakrabban támogatás kifizetési kérelmet benyújtani, de az egyes mérföldköveknél kötelező lesz benyújtani kérelmet, ha pedig ez elmarad, akkor a rendszer szerint kifizetési késedelembe esik a pályázó, így innentől ennek orvoslásáig nem nyújthat be újabb pályázatot (ha mégis bead pályázatot, akkor automatikusan várólistára kerül)
  • Mindez tehát azt jelenti, hogy addig nem kaphat támogatást a pályázó, amíg az összes folyamatban lévő projektjében nincsenek rendezve a mérföldkő kifizetések (pl. IH-tól kapott felmentéssel) és ez már érvényes a most futó 2007-2013-as ciklusbeli projektekre is - hangsúlyozta, ami a projektek likviditásmenedzsmentje szempontjából is lényeges feltétel.
  • Ha a pályázó bekerül a jó adózóknak számító adatbázisba, akkor ezt követően az Irányító Hatóságnak be kell nyújtani egy kérelmet és ha ez megvan, csak ekkortól nem kell biztosítékot nyújtani a pályázatok mellé

Rápörög az EU az árakra, itt egy fontos buktató

  • Fontos változás és egyúttal nehezítés a pályázóknak, hogy az eddigi 1 helyett mostantól 3, egymástól független cégtől/szervezettől kell beadni árajánlatot a pályázathoz csatoltan, ami Kabai szerint valóban sokszor elég nehéz lehet (pl. nincs elég versenytárs, külföldiektől árajánlat bekérése, nem azonos műszaki tartalom)
  • Ha valamiért a 3 árajánlat benyújtása nem lehetséges, akkor azt jelezni kell a pályázat kitöltése során a kiírók felé, mert akkor ezt figyelembe lehet venni, de hangsúlyozta, hogy az értékelőknek kevés a mérlegelési lehetősége: a legolcsóbb árajánlat irányába kell elmozdulniuk
  • Az árajánlatok begyűjtési nehézsége kapcsán Kabai jelezte, hogy dolgoznak a kivételek és az árajánlatok összehasonlíthatóságát segítő rendszeren, de azt tanácsként jelezte: az a legjobb, ha az ajánlatot nyújtó cégnek van honlapja és referenciája, mert azt (ill. internetes adatbázisok beli árakat, próbavásárlás árait) tudják nézni a bírálók
  • Hangsúlyozta: az EU erős hangsúlyt fektet az árazási kérdésekre, "ez az új nünüke", amire nagyon figyelnek a magyar intézmények is, az árvizsgálat fokozottan figyelembe került
  • Azt is tanácsolta: bármikor, amikor a normál sztenderdtől eltérő árazás kerül be a pályázatba (pl. Ft/m2), akkor azt fejtsék ki a pályázat készítői, azaz magyarázzák meg a hátteret, mert ezt figyelembe tudják venni az értékelők
  • Felhívta a figyelmet arra, hogy az infrastruktúra-fejlesztési (építési) beruházásoknál azért követelik meg előre a pályázat benyújtásakor az építési engedély meglétét, mert a korábbi 24 hónap helyett jellemzően 12 hónapra csökken a projekt előírt/vállalt megvalósítási határideje, így az engedély beszerzése már nem vesz el időt a projekt megvalósításából
  • Azt is jelezte, hogy a legtöbb pályázatot a jogszabályok szerint 24 hónapig nyitva kell tartani, de az esetleges időközbeni keretkimerülés ezt felülírhatja

Itt van még néhány további fontos buktató

  • Annak, hogy a teljes pályázati folyamatban minden kommunikáció egy online rendszeren keresztül történik a pályázó és az intézményrendszer között, számos előnye is van (pl. azonos esélyű benyújtás, gyors válasz, értékelési döntés)
  • Fontos azonban tudni, hogy a pályázat elektronikus benyújtása után 3 napon belül minden pályázónak postán is be kell nyújtania egy nyilatkozatot, ami hitelesíti, hogy ő maga adta be a pályázatot az elektronikus felületen
  • Kabai elismerte: ez az ősszel kiírt 9 gazdaságfejlesztési pályázatnál tömeges problémákhoz vezetett, mivel szinte mindenki elfelejtette, de hangsúlyozta, hogy ettől nem tud eltekinteni az intézményrendszer
  • A szechenyi2020.hu oldalon bárki tud regisztrálni többféle intézmény (vállalkozás, szervezet) nevében is, de nagyon fontos, hogy a rendszer a későbbi keresésnél csak azokat a pályázati lehetőségeket dobja fel, amelyek megfelelnek az előre beállított gazdasági formakódnak (GFO-kód)
  • Nagyon fontos átgondolni, hogy milyen kapcsolattartási email címet adnak meg a pályázók, mert erre érkezik a továbbiakban minden fontos információ a kiírók részéről (helyesen bevitt cím, tárhely méret, gyakran nézett fiók)
  • Ha bármilyen probléma merül fel az elektronikus felületen a pályázat készítése közben, érdemes print screent készíteni a későbbi "bizonyítás" és a hatékonyabb ügyfélszolgálatos segítségkérés érdekében is
  • Ha a pályázat végén meghatározott TEÁOR-kódoktól eltérő a pályázó saját kódja, akkor hiába pályázik, nem lesz jogosult, erre is figyelni kell
  • Kabai felhívta a figyelmet arra, hogy a teljes pályázat minden egyes pontján van lehetőség kifogást benyújtani, de ezt csak elektronikusan fogadja be az Irányító Hatóság.
  • Amennyiben kiderül, hogy az IH hibázott, akkor önrevízió keretében helyt adnak ennek és halad tovább a folyamat, de ha nem, akkor továbbküldik az ügyet a Miniszterelnökségre a döntés érdekében.

 

Forrás: http://www.portfolio.hu/

 


 

Partnereink

hix logo

BiYo product Logo

ferro pharma logo

dibusz logo

Dibusz Kft.

zöld út logo 01

 

 

 

 

pályzatírás

 

okotermek web okotermek.hu