„Amikor tíz évvel ezelőtt elkezdtem ebben a szakmában dolgozni, a pályázati előminősítés piacon elfogadott óradíja 20 ezer forint volt, amiért egy óra alatt ketten-hárman megvizsgáltuk és eldöntöttük, hogy az adott terv alkalmas-e arra, hogy pályázati támogatásban részesüljön. Ma már mindenki kénytelen ingyen végezni ezt az előzetes tanácsadást, olyan sok a versenytárs" - mutat rá az uniós pályázatírói piac változására Maróczi Imre, a Pályázati Projektmenedzserek és Tanácsadók Országos Szövetségének (Pátosz) elnöke. Ma Magyarországon öt és tízezer között van a pályázatírók száma, igaz, az utóbbi egy-két évben, az előző hétéves uniós pénzosztási ciklus lefutásával, nagy részük munka nélkül maradt. Az ősszel induló új pályázatokhoz azonban várhatóan ismét több ezer szakértőre lesz szükség. Bár a kormány a közelmúltban többször pedzegette, hogy államosítja a pályázatírást, a szakmában úgy látják, ez legfeljebb az önkormányzati szektorban valósulhat meg, a vállalkozásoknak továbbra is szükségük lesz a külső, független szakértői segítségre.
A részleges államosításról szóló bizonytalan hírek mindenesetre arra sarkallták a Pátoszt, hogy „megbízható pályázatíró" tanúsítványt vezessen be, amelynek megszerzéséhez a diploma mellett elvárás a minimum ötéves tanácsadói tapasztalat, és a kiírás típusától függően 5-14 elkészített pályázat, öt referencia és az etikai kódex betartása. A pályázatírói szakma alapvetően nincs végzettséghez és képzettséghez kötve, és nem is szerepel az Országos Képzési jegyzékben, így az oktatócégek a saját, változatosan elnevezett akkreditált programjuk alapján végzik az uniós kiírásokban eligazodni tudó szakemberek képzését. „A jelentkezők mintegy fele pályamódosító vagy munkanélküli, a másik fele a jelenlegi munkájához kiegészítésként szeretné megtanulni a szakmát" - mondja Lökkös Tibor, az évi 8-10 ilyen tanfolyamot szervező EFEB Felnőttoktatási Központ Kft. vezető oktatója. Az egy hónapos, szombatonkénti kurzuson valódi nyertes uniós pályázatok adaptációin gyakorolnak a hallgatók, akiknek azt ígérik a szervezők, hogy a hónap végére két különböző típusú - humánerőforrás-fejlesztési és vállalkozási - uniós pályázat elkészítését megtanítják nekik. „A résztvevők egyharmada az oktatás során szembesül azzal, mennyire összetett ez a munka" - mondja Lökkös, hozzátéve, hogy a végzőknek nagyjából a fele helyezkedik el a pályán, közülük is a legtöbben alkalmazottként, például valamelyik közreműködő szervezetnél, és csak kevesen fognak saját vállalkozásba. Az EFEB-nél is elismerik, hogy a tanfolyam rálátást ad ugyan a szakmára, ám az első igazi pályázat elkészítése nagy próbatétel a náluk végzőknek is.
„A kollégáink kevesebb, mint tíz százaléka vett részt valamilyen külső pályázatírói tanfolyamon, a többieket mi magunk képeztük ki. Ha egy kezdő, tapasztaltabb kollégával együtt adott típusú pályázatból kettőt elkészít, már maga is képes lesz önálló munkára" - mondja Essősy Zsombor, a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatója. A tíz év alatt több mint 800 uniós finanszírozású program megvalósításában szerepet vállaló társaságnál ma félszáz pályázatíró dolgozik, de az őszre várható kiírásokhoz nagyjából még egyszer ennyi szakembert terveznek felvenni. „Sokan jöttek át hozzánk valamilyen adminisztrációs területről, például könyvelők, banki alkalmazottak voltak előzőleg, de akad geológus, jogász, agrármérnök és szociológus is a csapatban" - jelzi a pályázatmenedzseri szakma nyitottságát Essősy, aki szerint a legfontosabb, hogy az átnyergelők képesek legyenek kifogástalanul kommunikálni az ügyfelekkel, erős legyen a tűrőképességük, és jól bánjanak a számokkal. Egy szakembernek nem kell minden típusú pályázat elkészítéséhez értenie, így cégen belül általában szakosodnak egy-egy területre. Aki például logisztikai programokban jártas, az nem biztos, hogy egy iskolabővítést végig tud asszisztálni, és hiába készített el valaki akár nyolc kórház-felújítási pályázatot, lehet, hogy egy vállalkozás szimpla CNC-hegesztőgép- beszerzési tenderét nem tudná összerakni.
A fizetséget egyre gyakrabban sikerdíj formájában kapják meg a pályázatírók, ami nagy átlagban az igényelt támogatás öt százaléka. A több százmillió forintos programoknál ez az arány kisebb, míg egy pár milliós pályázatnál valamivel nagyobb. Ha azonban komoly megvalósíthatósági tanulmányt is kell készíteni a beruházáshoz, azért fix díjat kérnek a tanácsadók. Ez főként a nagyobb infrastrukturális, környezetvédelmi és energetikai pályázatoknál jellemző, ahol már az előzetes dokumentáción is két-három szakértő dolgozik két-három hónapon át.
Forrás: HVG